·      A Reneszánsz Csarnok a 16. századi itáliai építészet formavilágát követi. Félköríves árkádjai, klasszikus oszlopai, mellvédje és falképei egy reneszánsz palota udvarát idézik fel. A csarnokban a Szépművészeti Múzeum két különleges műtárgyegyüttese látható: az itáliai freskók és a velencei kútkávák. A reneszánsz freskógyűjtemény nemzetközi viszonylatban is ritkaságnak számít, Itálián kívül a világ legnagyobb ilyen együttese. A freskók eredetileg észak- és közép-itáliai templomok és paloták falait díszítő, nagyobb ciklusok részét képezték. A 19. században azonban az épületek funkcióvesztése vagy megromlott állaga miatt eredeti helyükről leválasztották, majd hordozható festményekké alakították őket. A csarnok földszintjén, a 14-15. századi késő gótikus és a korai reneszánsz művekkel induló kiállítás, a csarnok emeleti kerengőjén, a késő reneszánsz 16. századi emlékeivel zárul. A teremben kiállított velencei kút kávái díszesen faragott kőből vagy bronzból készültek, és nemegyszer a város ismert szobrászainak a műhelyeiből származtak. A múzeum kútkávagyűjteményének egy része egykor főúri kastélyparkokat díszített.

A múzeum neoreneszánsz stílusban épült reprezentatív fogadótere márványburkolatáról kapta mai elnevezését. A kazettás dongaboltozat fedett tér ajtaja felett aranyozott felirat hirdeti: Ars longa, vita brevis, azaz a művészet örök, az élet rövid. A csarnok két oldalát az emeletre vezető díszlépcsőház áttört korlátja szegélyezi, pihenője oszlopos galériaként kapcsolódik a Márvány Csarnokhoz, ahonnan gyönyörű rálátást biztosít a teremre. A csarnok falain az itáliai barokk mestereinek festményei láthatóak. A tér egyik sarkában pedig a flamand származású, de Velencében alkotó Giusto Le Court Caritas Romana című bravúros alkotása került elhelyezésre. 18. századi írott források szerint a szobor a Canal Grande partján álló fényűző palota bejáratánál állt. Nem ismert, hogy a mű mikor került került magyarországi „lelőhelyére”, az 1877-ben épített budapesti Almássy–Andrássy-palota kertjébe. A barokk művek mellett a Márvány Csarnokban található a világ legnagyobb múzeumi LCD-fala, melyen csaknem 300 műtárgy adatait jeleníti meg interaktív módon. 

·  A román kori bazilikát idéző teret hatalmas oszlopok és pillérek tagolják. A csarnok román stílusú belső dekorációját az épület építészei, Schickedanz Albert és Herzog Fülöp tervezhették. A rendkívül gazdag festészeti dekoráció Reissmann Károly Miksa és Glaser János festők munkái. A keresztény ikonográfiai program szerint megtervezett, de a millenniumi gondolatkörhöz is kapcsolható falfestményeken többek között a magyar történelem nagy alakjai elevenednek meg. A főhajó falaira a magyar állami, társországi és tartományi címereket festették. A csarnok lenyűgözően gazdag ornamentikáját szimbolikus ábrázolások, életfamotívumok, a halhatatlanságot jelképező pávák, a diadalíveket pedig állatövi jegyek egészítik ki. A körüljáró folyosó boltozatának griff- és sárkányfigurái a német középkori fal- és táblaképfestészet hatását viselik magukon. Az így összeálló, szakrális jellegű tér a századforduló dekoratív festészetének csúcsteljesítménye. A II. világháborúban súlyos károkat szenvedett és a nagyközönség elől hetven évig elzárt Román Csarnok 2018-ban nyílt meg újra. A csarnokhoz egyedi ajándékkollekciót készített a MúzeumShop.

A barokk építészet stílusjegyeit magán viselő impozáns, palotaudvart idéző tágas Barokk Csarnokban a Régi Képtár és a Régi Szobor Gyűjtemény 17-18. századi gyűjteményéből válogatott, újrarendezett állandó kiállítás várja a látogatókat. A nemzetközi viszonylatban is kiemelkedő itáliai, spanyol és német barokk kollekcióból kiválasztott közel harminc festményen keresztül az érdeklődők megismerkedhetnek a barokk festészet stiláris sokszínűségével és tematikus gazdagságával. Az itáliai anyag a korszak legfontosabb festészeti központjainak művészetébe nyújt bepillantást. A válogatásban helyet kapott a 18. századi velencei festészet vezető mestere, Giovanni Battista Tiepolo Idősebb Szent Jakab legyőzi a mórokat témájú, monumentális oltárképe is. A barokk festmények mellett a velencei barokk szobrászatának remekei is helyet kaptak a csarnokban. A nemzedék legismertebb szobrásza, l’Ongaro tanítványa, Giovanni Bonazza műhelyében nagy számban készítettek medalion portrédomborműveket: a budapesti sorozat mind számban, mind kvalitásban a második legnagyobb ma ismert közgyűjteményi széria.

Az újonnan megnyitott, az ókori görög építészetet idéző Ión és Dór udvarok beltéri kapcsolattal rendelkező impozáns kültéri helyszínek. A belső udvarok nyáresti partik, filmvetítések, állófogadások, vagy akár gálavacsorák színhelyeivé is varázsolhatóak.

Az 1906-ban átadott, Schickedanz Albert és Herzog Fülöp által tervezett Szépművészeti Múzeum homlokzata a klasszikus görög templomépítészet idézi. A neoklasszicista épület homlokzati részéből előugró, központi helyet elfoglaló nyitott oszlopcsarnokhoz, a portikuszhoz széles lépcsősor vezet fel. A tizenkét korinthoszi oszlopból álló csarnokot felül timpanon zárja. A homlokzaton sokalakos mitológiai témájú dombormű látható, mely az olümpiai Zeusz-templom nyugati oromcsoportján látható, a kentaurok és a lapithák csatájának a rekonstrukciókkal kiegészített másolata. Az oromcsoport középtengelyében Apollón isten alakja magasodik a küzdő felek fölé. A Hősök terére néző fedett portikusz terasz tökéletes helyszín rendezvények előtti welcome, vagy akár kisebb létszámú fogadások számára is. Az exkluzivitás élményét a csodálatos kilátás garantálja.